Nyereség = olcsó energia + takarékos felhasználás
A növényházi termesztés költségeinek felét a fűtés adja
Az olcsóbb fűtőenergia már önmagában megalapozza a termelés sikerét. Az ehhez társuló gazdaságos fűtéstechnológia, határozott versenyelőnyt biztosít a termelőink részére.
A hőpaplanos fűtés hatásfoka felülmúlja bármely más fűtésrendszerét, mert a leadott hővel közvetlenül a növényeket melegíti.
50%
Fűtési költség
14%
Munkabér
12%
Anyag költség
19%
Szállítás, anyagmozgatás
5%
Villamos áram
Az erőműi ingyen energia, a kiaknázatlan lehetőség …
Kondenzációs hő, füstgázhő, sarjúgőz, technológiai hűtővíz
Az elektromos áramtermelésünk a fokozódó igényeknek megfelelően évről évre emelkedik. Az előállítás technológiája korszerűsödik, de a lényegét tekintve nem változott az utóbbi évtizedek alatt.
A hagyományos gőzciklus elvén működő erőművekben az energiahordozó elégetésével nyert gőzzel, turbinát hajtanak meg, ami áramtermelő generátorral áll kapcsolatban. A turbinában a forró gőz lehűl, nyomása lecsökken, majd meleg vízzé csapódik ki.
A folyamat fizikai törvényei következtében, a kazánhő túlnyomó részéből (70%) hasznosítatlan hulladékhő keletkezik, mely a kéményen és a hűtőn keresztül távozik. A hasznosult energia, azaz a villanyáram aránya mindössze 30%.
A hulladékhő megfelelő technológiával, eredményesen felhasználható a növényházak fűtésére. Ez a hulladékhő az egyik legolcsóbb alternatív energiaforrás lehetőségét adja.
A magyarországi villamos erőművek (benne az atomerűvel) évente megközelítőleg 145 PJ (Petajoule) villamos energiát termelnek, amihez – nagyságrendileg – legalább 200 PJ (azaz 200 000 000 000 MJ) hulladék hőenergia párosul! Az erőművek termikus hatásfokának javítása, ennek a hulladékhőnek az innovatív hasznosításával érhető el.
Új lendületet adhat az ipari hulladékhő kertészeti hasznosításhoz, a vele termeszthető ökológiai zöldségek kedvező termelői nyeresége.
Termálvizek hőtartaléka, a hasznosítatlan megújuló …
Magyarország geotermikus adottságai páratlanok, mégis hőforrásaink jellemzően alacsony hőmérsékletűek. A működő termálkútjaink fele 40°C-nál alacsonyabb potenciálú. A 60°C-os kifolyó hőmérsékletet a kutak negyedrésze sem éri el!
Az alacsony hőmérsékletű geotermikus vizekhez a hőpaplan, mint hőközvetítő berendezés kifejezetten jó választás, hiszen a fűtővíz hőmérsékletének emelése nélkül is felhasználható. Önállóan betölti a talaj-, és a légtérfűtés feladatát, kedvező alternatívát jelentve az elöregedő növényházak korszerűsítéséhez.
A melegebb hévizekre épített növényházak döntően a 60-as, 70-es évek műszaki színvonalát tükrözik. Hőfelhasználásuk veszteséges és magas a lefűtött termálvíz maradványhő tartalma. Ezeket a vizeket, a környezetvédelmi előírások szerint, kiengedés előtt tovább kell hűteni. A hőpaplanos technológia megfelelő az elsődleges fűtéskörből kikerülő termálvíz szekunder, és tercier hasznosítással további növényházak fűtésére. Megfelelően összeállított termelési szerkezettel a paplanokat elhagyó termálvíz közel a környezeti hőfokra hűthető vissza.
A geotermikus maradványhő, valamint a lezárt meddő szénhidrogén kutakból kitermelhető hőbázis, mint olcsó megújuló forrás, a kertészeti fejlesztések célszerű irányát is kijelöli.
Biomassza, az alternatív energiabázis gerince …
Ha a “hulladék” hőforrások egyike sem áll rendelkezésre, a legcélszerűbb megoldás a biomassza kazánok alkalmazása lehet. Bármilyen biomassza kazán megfelel, amelyik képes a legnagyobb hidegben szükséges kapacitás biztosítására.
Mezőgazdasági környezetben sokszor olcsón be lehet szerezni valamilyen tüzelésre alkalmas biomasszát. A biomassza-kazános hőellátás – bár maga a kazán drágább, mint egy szénhidrogén-tüzelésű – a legtöbbször gazdaságosabb a gáz- vagy olajkazános megoldásoknál. A hőpaplan pufferoló kapacitásának kihasználásával elegendő lehet a kazánt csak a nap egy részében üzemeltetni, ezzel munkaerő-költség takarítható meg.
A mezőgazdasági melléktermékek alternatív energiaforrásként történő értékesítése az agrárium kitörési pontja lehet. A más célra alkalmatlan, esetleg elszennyeződött földterületek energianövénnyel telepíthetők be.
Ha a hőforrás hőmérséklete magasabb a paplanos fűtéshez megkívántnál, az nem okoz gondot, mert hőcserélővel vagy lekeveréssel előállítható a megfelelő hőmérsékletű fűtővíz.