Már 25-40°C-os langyos vízzel is !

Bioerőműnek nevezik a biomasszából villamos áramot, vagy villamos áramot és hőt együttesen előállító üzemet. Amennyiben a biomassza alapvetően száraz, kazánban célszerű elégetni azt, majd a megtermelt gőzzel turbinát meghajtani.

A biomassza tüzelőanyagok készülhetnek erdő-, és mezőgazdasági melléktermékekből történő aprítással. Felhasználható a gally, kéreg, szalma, kukoricaszár és minden olyan anyag, mely megfelelő energiatartalommal rendelkezik, és nem tartalmaz a környezetre káros komponenseket. Az áramtermelés hatásfoka a bioerőműveknél sem magasabb 30%-nál! Az elégetett energiahordozó 2/3 részéből hő keletkezik, melynek nagy része a klasszikus fűtéshez nem felel meg, mert alacsony hőmérsékletű.

A közelmúlt sikerágazataként elismert magyar kertészet hanyatlását döntően az energiaár megemelkedése idézte elő. A hazai növényházi termesztés fellendülését csak az olcsóbb megújuló energiahordozók, a biomassza fűtőanyagok és a jobb hatásfokú fűtésrendszer teremthetik meg.

A hazai termelés lecsökkenésével az áruházláncok kínálatában, a melegebb klímán termelt import zöldségek jelentek meg. Ezek alacsony forgalmazói ára, a fűtési költség elmaradását tükrözi. Ezzel együtt a külföldi zöldségfélék iránti fogyasztói bizalmat, a termények alacsony beltartalmi értéke, szegényes ízvilága, és az ellenőrizetlen technológiából eredő magas maradványérték-tartalma hamar aláásta. A vásárlók nagy része ezért, hajlandó magasabb árat fizetni a fűtött magyar zöldségekért, mert azok bizonyítottan megbízhatóak, jobb minőségűek.

A hulladékhő és a biomassza energiaforrásokkal esély kínálkozik az olcsóbb fűtésre, ezzel a gazdálkodás jövedelmének emelésére, amit a mindinkább népszerű, ökológiai minősítésű végtermékek kedvező értékesítési lehetősége tovább javít.